A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke, valamint Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese nyitotta meg.
Az AI nemcsak eszköz, hanem egyre inkább társ
A konferencia egyik meghatározó témája a mesterséges intelligencia volt. Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta a chatbotok és a mesterséges intelligencia által kínált „szintetikus kapcsolatok” érzelmi hatásairól beszélt.
Rámutatott, hogy az AI által vezérelt társak gyors és könnyen elérhető megoldást kínálhatnak a fiataloknak, miközben a valódi emberi kapcsolatokhoz szükséges empátia, bizalom, konfliktuskezelés és felelősségvállalás éppen a valódi kapcsolatokban fejlődik.
Ujhelyi Adrienn egyetemi docens, pszichológuselőadásában azt vizsgálta, mikor válhat problémássá, ha egy gyermek érzelmi vagy társas szükségletei kielégítésére egyre inkább az MI-hez fordul. Három szintet különített el az adaptív használattól a figyelmeztető jeleken át a potenciálisan problémás használatig.
A témát a Gen Z kerekasztal más nézőpontból járta körül: maguk a fiatalok mondták el, hogyan gondolkodnak az AI-ról és a saját jövőjükről. Szóba került, hogy milyen munkákat alakíthat át a mesterséges intelligencia, és hogy lehet-e valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani egy AI-val.
A fiatalok egyszerre látták az AI-ban rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Egyetértettek abban, hogy az alkalmazkodás és az AI-eszközök használatának megtanulása elkerülhetetlen, aggasztónak tartják, ha az emberi problémák megoldására is egyre inkább gépekhez fordulunk.
Tiltás helyett felkészítés és közös szabályok
Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus, bullying szakértő a bullying és a cyberbullying megelőzésének digitális szempontjaira hívta fel a figyelmet. A gyermek online láthatósága, digitális lábnyoma, a szülői sharenting és az algoritmusok működése egyaránt hatással lehet a gyermek sérülékenységére.
Kiemelte: a tiltás helyett a digitális mediációra, a beszélgetésre, a felkészítésre és a digitális önvédelem megtanítására van szükség. Hasonló gondolat jelent meg a „Harmadik út: közös digitális normák” című előadásban is. Sipka Bence pszichológus, digitális függőség szakértőés Nagy Ilona iskolai szervezetfejlesztőazt mutatták be, hogyan lehet a szülők, a gyerekek és az iskola bevonásával közösen kialakítani a digitális eszközhasználat szabályait.
Mit tesz a közösségi-média a gyerekek önértékelésével?
A közösségi-média hatása a gyermekek fejlődésére több előadásban is megjelent. Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus a testkép és az önértékelés kérdését vizsgálta. A közösségi médiában a gyerekek nemcsak mások arcával és testével találkoznak, hanem gyakran módosított, filterezett képekkel is, amelyekhez saját megjelenésüket hasonlíthatják. Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a gyerekeket nem elegendő a közösségi-média veszélyeire figyelmeztetni: belső és külső védelmi rendszerre egyaránt szükség van, vagyis megfelelő életkori korlátokra, beszélgetésre, felkészítésre és a kritikus gondolkodás fejlesztésére is.
A közösségi-média és az influenszerek felelőssége külön kerekasztal témája volt. A résztvevők arról beszélgettek, hogy hol kezdődik a tartalomgyártók felelőssége, ha követőik jelentős része gyermek vagy fiatalkorú. Szóba került az is, hogy van-e olyan tartalom vagy reklám, amelyet egy felelős tartalomgyártónak éppen a fiatal követőkre gyakorolt hatása miatt kellene visszautasítania.
Egy másik kerekasztalon Dr. Bauer Viktor gyermekneurológus és Dr. Scheuring Noémi Ph.D, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evésalvászavar Ambulancia vezető főorvosa a túlzott internethasználat és a gyermekek alvási, illetve evési problémái közötti összefüggésekre hívták fel a figyelmet. Beszéltek az utóbbi időben tapasztalt neurológiai problémákról és azok lehetséges összefüggéseiről a megváltozott életmóddal és a digitális eszközök használatával.
A digitális eszközök kisgyermekkori használatának hatásait S. Peternák Magdolna logopédus, pszichopedagógus, mestergyógypedagógus is vizsgálta. Előadásában a beszéd- és nyelvfejlődés, az auditív információfeldolgozás és a verbális figyelem kedvezőtlen alakulására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a legkisebbek fejlődésében meghatározó az élő emberi kapcsolat, a közös figyelem és a gazdag verbális környezet.
Gyermekvédelem a digitális térben
Az Age Verification vs. részvételhez való jog című kerekasztal egyik központi kérdése az volt, hogyan lehet egyszerre védeni a gyerekeket az online veszélyektől, és biztosítani számukra a részvételhez, az információhoz és a véleménynyilvánításhoz való jogot. A résztvevők azt is vizsgálták, hogy technikailag megvalósítható-e olyan életkor-ellenőrzés, amely egyben adatvédelmi szempontból is elfogadható.
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a gyermekek személyes adatainak online védelmét érintő aktuális kihívásokról beszélt, míg Polereczki Andrea digitalizációs államtitkár a gyermekek digitális állampolgárságának kérdését járta körül.
A kétnapos konferencia előadásai és kerekasztal-beszélgetései egy közös felismeréshez vezettek: a gyermekbarát digitális környezet nem egyszerűen technológiai vagy jogi kérdés. A gyerekek biztonságához tudatos szülőkre, felkészült pedagógusokra, felelős platformokra és tartalomkészítőkre, hatékony szabályozásra, valamint folyamatos digitális edukációra egyaránt szükség van.
Fotók: NGYSZ/Lugosi Ali
Köszönjük támogatóinknak, hogy létrejöhetett ez a rendezvény: EU BIK, Magyar Telekom, Lipóti Pékség, Rampart Gasztronómia Kft.
