A kiberzaklatás új formái és trendjei
Az utóbbi években jelentősen átalakult a kiberzaklatás arculata. A hagyományos, zaklató üzeneteket vagy személyeskedő bejegyzéseket felváltották az egyre kifinomultabb, komplexebb módszerek. Ezek közé tartozik például az úgynevezett „outing” és a „doxing”, amelyek különösen az online közösségekben, zárt csoportokban, illetve a kortárs kapcsolatokban jelentek meg.
OUTING
- lényege, hogy valaki a sértett engedélye nélkül nyilvánosságra hozza annak személyes vagy intim adatait, például beszélgetést, levelezést, képeket, vagy egyéb érzékeny tartalmakat;
- célja gyakran nem más, mint a megszégyenítés és megalázás, amely sajnos életkortól függetlenül komoly pszichés károkat okozhat
DOXING
- hasonló az outinghoz
- kifejezetten arra törekszik a zaklató, hogy a sértett adatait-pl. lakcímét, telefonszámát, iskolai vagy munkahelyi információit-terjessze
- a másik személyes adatainak terjesztése szélesebb körben, ártó célzattal történik
Az új trendek között megfigyelhető, hogy a zaklatás nemcsak egy-egy dedikált felületen folyik, hanem egyszerre több platformon, zárt csoportokban, beszélgetésekben is megjelenik. Gyakori a magánélet védelmének megsértése, a közösségből való kirekesztés, valamint az álhírek, pletykák terjesztése. A kiberzaklatás egyre inkább része lett a kortárs kapcsolatoknak, és gyakran összefonódik az offline, személyes zaklatással is.
A leggyakoribb kiberzaklatási módszerek
A kiberzaklatásnak számos formája ismert mind a szakirodalomban, mind a való életben. Egyesek már az internet hajnalán is jelen voltak, míg más megjelenési formák csak később nyertek táptalajt. Találkozhatunk társadalmi vagy kortárs kirekesztéssel, online gyalázkodással (flaming), (személyes) adatok kiszivárogtatásával (doxing, outing), zaklatással (harassment), fenyegetéssel, hamis és álprofilok készítésével, álhírek terjesztésével… A lista gyakorlatilag végtelen, az internet elterjedése új lendületet adott a zaklatásnak, új, korábban nem ismert zaklatási formák láttak napvilágot.
A kiberzaklatás összességében egy különösen aggasztó téma, mivel rendkívül gyorsan, akár percek alatt széles közönséghez juthatnak el az áldozatot érintő, rá negatívan ható információk, amelyek akár örökre a köztudatban, vagy legalább az emberek eszközein maradhatnak. A kiberzaklatás gyakran visszafordíthatatlan következményekkel jár, és egyes esetekben jogi eljárás megindítását is eredményezheti.
Az Európai Unió szabályozási válaszai
Az Európai Unióban a kiberzaklatás elleni fellépés kiemelt prioritás: az Európai Bizottság 2025-ben bejelentette egy átfogó EU-s Akciótervkidolgozását, amelyben a kiberzaklatás elleni küzdelem központi szerepet kap majd. Az akcióterv célja az egységes definíció megalkotása, a legjobb gyakorlatok terjesztése, valamint a különösen érzékeny csoportok és személyek védelme.
A Digital Services Act (az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya) iránymutatásai előírták, hogy a platformoknak szigorúbb korhatár-ellenőrzést, adatvédelmet, tartalomszűrést és felhasználói beállításokat kell alkalmazniuk. Fontos újítás a fiatalkorúak érdekében, hogy az alapértelmezett adatvédelmi beállítások privátak legyenek, illetve könnyen használható blokkolási és jelentési funkciók álljanak rendelkezésre.
Mit mondanak a statisztikák?
Az Eurochild friss, kiberzaklatásról szóló brossúrája szerint a fiatalok több mint fele tapasztalt valamilyen formában zaklatást vagy online bántalmazást, amely negatív hatással van a mentális egészségükre is. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint pedig az EU területén minden hatodik iskolás korú gyermeket érint a kiberzaklatás, és minden nyolcadik gyermek maga is részt vesz ilyen tevékenységben.
A platformok közül a leggyakrabban említett a TikTok, az Instagram, az üzenetküldő alkalmazások és a gaming platformok, és sajnos megfigyelhető, hogy a zaklatási esetek száma évről évre nő minden felület esetében. A nemek tekintetében elmondható, hogy a fiúk nagyobb arányban zaklatnak, míg a lányok többször esnek áldozatul.
Jövőbeni kilátások
A kiberzaklatás továbbra is dinamikusan változó jelenség, melynek kezelését csak egységes szabályozással, hatékony oktatással, valamint civil és szülői összefogással lehet eredményesen megvalósítani. Az EU az elkövetkező években átfogó intézkedéscsomagot, új definíciókat és szigorúbb jogi kereteket vezet be, miközben ösztönzi az érintettek – gyermekek, pedagógusok, szülők – aktív részvételét a megelőzésben és az esetek azonnali jelentésében.
A kiberzaklatás megelőzésére és kezelésére javasolt, hogy minden érintett ismerje fel az online bántalmazás formáit, valamint használja a platformok adta lehetőségeket a megelőzésre, jelentésre és támogatásra. Így érhetjük el, hogy a digitális tér egy biztonságosabb, támogatóbb környezet legyen minden felhasználó számára.
