A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 decemberében végzett reprezentatív, online kérdőíves kutatása 1103 fő bevonásával készült, segítve feltérképezni a magyarok médiahasználati szokásait és éberségét az álhírekkel szemben.
Internethasználat hazánkban
Gondoltad volna, hogy a magyar társadalom nagyjából 16 %-a egyáltalán nem internetezik? Ez azt jelenti, hogy a digitális szakadék továbbra is jelentős, mivel minden 6. felnőtt kimarad az internethasználatból. A digitális kirekesztődés mögött többnyire anyagi nehézségek, életkori sajátosságok vagy az informatikai készségek hiánya áll.
A rendszeres internethasználók közül azonban 2022-ben a 58% töltött naponta legalább 3 órát online. Figyelembe véve az online világ egyre nagyobb fokú beágyazódását mindennapjainkba, 2025-re ez az arány valószínűleg növekedett.
Különösen figyelemre méltó az a korosztályi különbség, hogy a 8–15 évesek naponta átlagosan 4 órát használják a mobiljukat, mondhatjuk, hogy „mindent mobilon keresnek”. Szabadidejükre is jellemző a mobilozás, illetve iskolai feladataik elvégzéséhez is sokszor jól jönnek az okoseszközök.
Ez a tendencia azonban egyszerre kínál lehetőséget és jelent veszélyeket is, hiszen a folyamatos mobilhasználat negatív hatással lehet a gyermekek koncentrációjára, illetve a társas kapcsolatok minőségére is.
Médiafogyasztási szokások korosztályok szerint
Az online világ vívmányai mellett ne feledkezzünk el a klasszikus eszközökről sem. A fiatalabbak (15-19 évesek) jelenleg sokkal kevesebb rádiót hallgatnak, mint négy éve, a 20–29 éves korosztályban pedig mintegy egyharmaddal csökkent a rádiózással töltött idő. Sokak a reggeli és délutáni ingázás, munkába és haza történő közlekedés alatt részesítik előnyben a rádiót, zenehallgatási célra pedig az erre célzott felületeket használják.
A podcastok népszerűségének növekedése is jelentős hatással van a hagyományos rádióhallgatás csökkenésére, mivel az új műfaj jobban igazodik az egyéni érdeklődési körökhöz és életstílushoz.
A nyomtatott sajtó olvasottsága is drasztikusan csökkent: a 15 évnél idősebbek csupán 44%-a olvas rendszeresen nyomtatott újságot. Ezen médiumok fogyasztása inkább az idősebb korosztályra jellemző, akik életébe nem, vagy nem annyira ásta be magát az internet. A fiatalabbak az internetes hírolvasást részesítik előnyben, hiszen manapság minden megtalálható online, perceken belül értesülhetünk a világban történtekről, ellentétben például a napilapokkal, ahol a másnap reggeli számig várni kellene.
A nyomtatott sajtó visszaszorulása ugyanakkor felveti a kérdést, hogy hogyan maradhatnak fent a minőségi, alaposan kidolgozott tartalmak egy gyorsaságra épülő digitális hírpiacon.
Kritikai készségek és igények
Az interneten rengeteg, sokszínű forrásból tájékozódhatunk, és a a kutatás szerint erre bőven van is igény, hiszen a közösségi média felhasználók 71%-a elvárja, hogy az algoritmusok ne szűkítsék a tartalmi sokszínűséget, a többség szeretné látni az övétől eltérő véleményeket is, nem kizárólag a saját álláspontjával egyezőeket, de természetesen akadnak olyanok is, akik azt szeretnék, hogy csak a számukra releváns témák és platformok jelenjenek meg.
Ez a szám azt mutatja, hogy sok felhasználó tudatában van az algoritmusok hatalmának, és igénylik, hogy nagyobb kontrolljuk legyen afelett, milyen tartalmakat látnak.
Érdekes adat, hogy a névtelen hozzászólások és hamis hírek szankcionálását már csak a válaszadók nagyjából 40%-a támogatná. Ez azonban felveti azt is, hogy vajon a többség elfogadja-e, hogy a szólásszabadság védelme olykor a hamis hírek terjedésének is kedvez.
A felelősség felosztása
A társadalom a médiafogyasztás tudatosságában leginkább szülői felelősséget (54 %) lát, ezt követi az állam (25 %), majd maga a média (14 %), végül pedig az iskolák zárják a sort (7 %). A felelősség kérdése természetesen főként a gyermekek esetében jelenik meg, akik életkorukból, a tapasztalat és a kritikus gondolkodás hiányában nem mindig tudják eldönteni, hogy az adott internetes tartalom megfelelő-e vagy igaz-e. A szülőké a felelősség oroszlánrésze, azonban látható, hogy a gyermekek digitális nevelésében más entitásoknak is ki kell venni a részüket.
