Véget ért a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat XV. Média- és internetkonferenciája, ahol pszichológusok, kiberbiztonsági szakértők, hackerek, médiaszakemberek, nyelvészek és influenszerek osztották meg tapasztalataikat és tudásukat a Magyar Telekom Székházban.

médiakonferencia_5

A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte: a szervezet immár 1997 óta vizsgálja a gyermekek és családok médiahasználati szokásait; az internet térhódítása új dimenziókat nyitott meg ebben, ezért 2011 óta a világháló témája is bekerült a konferenciák fókuszába.

Edvi Péter_médiakonf

Gonda Gábor

Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese a megnyitón hangsúlyozta: a vállalat régóta elkötelezett a biztonságos internethasználat támogatása mellett. A Telekom és a Gyermekmentő Szolgálat sok-sok éve, számos témában szoros partneri kapcsolatot ápol egymással. Így például már az is hagyomány, hogy helyet és lehetőséget biztosít arra, hogy ez a konferencia létrejöjjön.

Mesterséges intelligencia – eszköz vagy társ?

A mesterséges intelligencia szerepét és társadalmi hatásait többen is elemezték az előadások során. Dr. Aczél Petra nyelvész, kommunikáció- és médiakutató, retorikus, 12 pontban fogalmazta meg, hogyan lehet a gyerekeket és családokat a tudatos AI-használatra felkészíteni – hangsúlyozva, hogy az AI nem családtag, nem ajándék, hanem egy üzleti termék, amely ugyan hasznos lehet, de csak akkor, ha felelősen használjuk. Ezért ne bízzunk rá morális döntéseket, és mindig ellenőrizzük a válaszokat.

Guld Ádám egyetemi docens (PTE) a mesterséges intimitás és a paraszociális kapcsolatok új formáiról beszélt – arról, hogyan alakítják át az AI-alapú megoldások az emberi kapcsolódásról alkotott képünket, és mi ennek a veszélye különösen a fiatal felhasználók esetében.

Turányi Tatjána kiberpszichológiai tanácsadó és Sipka Bence pszichológus, ember-technológia tranzakció szakértő az MI-vel való „társalgás” pszichés és társas következményeit vizsgálták. Fő kérdésük: mivel pótolják a fiatalok az offline közelséget – és milyen következményekkel jár az, ha a válaszuk az MI?

médiakonferencia_9

Makay József kiberbiztonsági szakértő és Szertics Gergely MI-szakértő az oktatásban megjelenő MI lehetőségeit és kihívásait mutatták be: míg az eszköz gyors és hatékony, fontos, hogy a tanulás ne váljon pusztán „outputként” előállított tartalommá.

Digitális gyermekvédelem – új kihívások, új válaszok

Dr. Hegedűs Judit habilitált egyetemi docens, tanszékvezető (NKE Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék) a kriminálpedagógia és a digitális gyermekvédelem metszéspontjaira hívta fel a figyelmet, kiemelve azokat az intézkedéseket, amelyek segíthetik a veszélyeztetett gyerekeket az online térben. Példaként említette a Váltó-sáv Alapítvány börtönprogramjait, valamint az OGYSZ-ORFK-NKE RTK által indított forenzikus gyermekvédelmi képzést, mely kifejezetten a bántalmazott gyermekek ki- és meghallgatásának speciális módszerére készít fel.

Kissné Zsámboki Réka egyetemi docens, tudományos és külügyi dékánhelyettes (SOE Benedek Elek Pedagógiai Kar) előadásában a „digitális szülőség” kihívásairól szólt – és feltette a kérdést: hogyan lehetünk „elég jó szülők” egy digitálisan túltelített világban?

Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, kommunikációkutató, dékán (NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar) a kidfluenszerek jelenségét vizsgálta. Előadásában hangsúlyozta: a tartalomgyártás munka, a gyerekek védelme viszont hiányos – miközben az AI már az emojik mögé is „belát”.

Mentális egészség, digitális túlterhelés

Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta arra figyelmeztetett: a kamaszokat érő vizuális és nyelvi ingerek mennyisége és sebessége túlterheli a személyiségfejlődés természetes ütemét. A közösségi média és az AI egyszerre teszi gyorssá és felszínessé a fiatalok érzelmi életét, és szoktatja le őket az erőfeszítések értékeléséről.

Tari Annamária_médiakonf

Közös gondolkodás a gyerekek biztonságáért

A konferencián kiemelt figyelmet kaptak a legsúlyosabb online kockázatok is. Szó esett a cyberbullying és a szexting jelenségéről, ezek feldolgozási lehetőségeiről, valamint arról, hogy milyen kihívásokat jelent a gyermekpornográfia jelenléte az online térben. Hangsúlyt kapott még a gaming: a videojátékok világához érdemes árnyaltan és edukatívan közelíteni, nem pusztán tiltással kezelni. Az előadások között külön blokk foglalkozott azzal, hogyan jelenjen meg az online gyermekvédelem a közszolgálati oktatásban, és milyen képzésekre lenne szükség a terület szakemberei számára.

A konferencia programját kerekasztal-beszélgetések is színesítették, többek között a fiatalokat érintő kiberbűnözésről, valamint az előttük álló mentális kihívásokról a közösségi médiában. Idén is volt „Gyerekasztal“, kizárólag gyerek résztvevőkkel, akik elmesélték, milyen aktuális újdonságok veszik körül őket a digitális térben – első kézből mutatva meg, hogyan látják ők ezt a folyamatosan változó közeget.

gyerekasztal

A zárszóban Edvi Péter kihangsúlyozta, a konferencia legerősebb tanulsága, hogy a digitális világ nem kiváltható, de tudatosabbá, biztonságosabbá és emberközpontúbbá tehető. Ehhez azonban szükség van az oktatásra, párbeszédre, szabályozásra – és mindenekelőtt közös felelősségvállalásra.

A konferencia előadásai hamarosan elérhetőek lesznek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat YouTube-csatornáján.

Fotók: Gordon Eszter, Fürjes Viktória.