Miért kiemelten fontos az adatvédelem a gyermekek esetében?

A gyermekek elsősorban azért igényelnek fokozott védelmet, mert életkoruk miatt csak korlátozottan képesek felmérni, milyen következményekkel járhat, ha megosztanak magukról információkat egy online platformon. Egy poszt, egy fénykép vagy egy oldalon létrehozott profil akár évekig hozzáférhető maradhat, és a digitális lábnyom, amit a gyermekek vagy akár a szüleik, pedagógusaik is elhelyeznek róluk az interneten, hosszú távon is hatással lehet arra, hogyan látják majd őket mások, akár egy iskolai vagy munkahelyi kiválasztási folyamatban is. A gyermekek adatvédelmének kiemelt kezelése tehát nem pusztán jogi kötelesség, hanem etikai felelősség is, és a cél, hogy minden fiatal tisztában legyen a

• saját adatai értékével,
• a felette gyakorolt kontroll lehetőségeivel,
• valamint biztonságban tudja magát az online térben.

A GDPR és a gyermekek adatainak védelme

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, vagyis a GDPR (General Data Protection Regulation), mérföldkő az adatvédelem történetében, hiszen 2018 óta minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály, amely kiemelt figyelmet fordít a gyermekek adatainak feldolgozására is. A legfontosabb rendelkezések közé tartozik például az, hogy a 16 év alatti gyermekek esetében az adatkezeléshez a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezése szükséges, de egyes tagállamok ezt az életkori határt 13 évre csökkentették. A jogszabály előírja továbbá, hogy az adatkezelők kötelesek a gyermekek számára is érthető nyelvezetet használni, világosan és egyértelműen tájékoztatva őket arról, hogy milyen adatokat gyűjtenek, és azokat hogyan használják fel.

A GDPR a gyakorlatban azt is megköveteli, hogy csak a legszükségesebb személyes adatokat gyűjtsék, és azokat is a lehető legrövidebb ideig tárolják. A jogszabály bevezette a törléshez való jogot, más néven az elfeledtetés jogát, vagyis a gyermekek és szüleik kérhetik, hogy a róluk korábban közzétett adatokat töröljék az internetről, amennyiben azok további tárolása indokolatlan vagy jogsértő. Az adatkezelők felelőssége abban is megnyilvánul, hogy rendszereiket és szolgáltatásaikat már a tervezési szakaszban úgy kell kialakítaniuk, hogy azok biztosítsák a megfelelő szintű adatvédelmet, illetve megbízható módszereket kell kialakítaniuk az életkor-ellenőrzésre és a szülői hozzájárulás hitelességének igazolására.

ePrivacy és a kommunikáció biztonsága

Az ePrivacy-irányelv, illetve az előkészítés alatt álló ePrivacy-rendelet kiegészíti a GDPR rendelkezéseit az elektronikus kommunikáció területén. Míg a GDPR általában az adatkezelés minden formájára vonatkozik, addig az ePrivacy a kommunikációs adatok, vagyis például az üzenetküldés, hívások, e-mail, sütik vagy helyadatok titkosságát és biztonságát szabályozza. A gyermekek szempontjából ez azért bír óriási jelentőséggel, mert ők is egyre többet használják az üzenetküldő alkalmazásokat és különféle közösségi platformokat. Az ePrivacy célkitűzései közé tartozik a digitális kommunikáció titkosságának biztosítása annak érdekében, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, továbbá a megfigyelés elleni védelem, például a követő sütik használatának korlátozása. Mindezek mellett fontos, hogy az egyén maga dönthesse el, hogy milyen nyomkövetést, adatgyűjtést engedélyez az online térben.

Új digitális jogi keretek és a gyermekek jogtudatossága

Az Európai Unió az elmúlt években több új digitális jogi eszközt is bevezetett, amelyek közvetlenül befolyásolják a gyermekek online jelenlétét. Ezek közé tartozik a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (Digital Services Act - DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act - DMA). Ezek a jogszabályok külön is hangsúlyozzák a kiskorúak védelmét az online platformokon, például tilos számukra személyre szabott, profil alapján készített reklámokat megjeleníteni. Emellett rendelkeznek arról is, hogy a platformoknak átlátható módon kell tájékoztatniuk a felhasználókat – köztük a kiskorúakat is – az algoritmusok működéséről, és a nagy technológiai cégeknek kötelező felmérniük, hogy szolgáltatásaik milyen kockázatot hordoznak a kiskorúak mentális egészségére és személyes fejlődésére nézve.

Ezek a szabályok mind abba az irányba mutatnak, hogy az online tér is fontos területe legyen a gyermekjogok védelmének, sőt, e védelmet már nem különálló kérdésként, hanem az alapvető emberi jogi rendszer részeként kell kezelni.

Az iskolák, szülők és platformok szerepe

A gyermekek adatvédelmének hatékony megvalósítása sokkal többet jelent puszta jogalkotásnál. A mindennapok gyakorlatában három szereplőnek jut kiemelt szerep: az iskoláknak, a szülőknek és az online szolgáltatóknak. Az iskolákban a digitális eszközök használata ma már alapfeltétel, ugyanakkor az intézmények felelőssége, hogy a tanulókról gyűjtött adatokat biztonságosan kezeljék, és megfelelő adatvédelmi tudatosságot is fejlesszenek a gyerekekben.

A szülőknek kötelességük és felelősségük segíteni abban, hogy a gyermekek ne csak jelen lehessenek az online világban, hanem tudatosan és biztonságosan is használják azt. Ez magába foglalja az online viselkedés, az adatmegosztás kockázatainak megbeszélését, valamint a biztonsági beállítások rendszeres ellenőrzését.

Az online platformoknak, köztük a közösségi oldalaknak, játékfejlesztőknek, digitális szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy mind technikai, mind tartalmi szempontból a lehető leginkább gyermekkímélő megoldásokat és adatvédelmi beállításokat kínáljanak, továbbá különös gondot kell fordítaniuk a személyes adatok feldolgozására azoknál a szolgáltatásoknál, ahol arcfelismerés, helymeghatározás vagy profilalkotás történik.

Közös felelősség

Az adatvédelem és adatbiztonság kérdése a gyermekek esetében sokkal több, mint jogi vagy technikai kihívás. A GDPR, az ePrivacy-irányelv és az új digitális jogi keretek mind-mind azt célozzák, hogy a gyermekek ne csak védettek legyenek az online térben, hanem egyúttal felhatalmazottak is, vagyis képesek legyenek tudatosan kezelni saját adataikat és megérteni az internet működését. A valódi adatbiztonság nem pusztán szabályozást, hanem közös felelősséget jelent, amelyből egyaránt kivesszük a részünket legyünk akár jogalkotók, oktatók, szülők, vagy technológiai fejlesztők.

Az illusztráció forrása: Freepik