A gyerekek szeretete és bizalma a legértékesebb, amit egy SIP-oktató kaphat
Oktatóinkat bemutató sorozatunk következő alanya Sterner Zoltán. A 2009-es indulástól tevékenykedik a Safer Internet Projektben, már a máig működő alapelvek meghatározásában is részt vett.. Nagy kihívásként .élte meg, hogy olyan témákat feszegettek, amelyekről az emberek nagy többségének fogalma sem volt.
– Mi motiválta, hogy részt vegyen a munkában?
– Már a program legelső bemutatása, amely elindította az oktatási folyamatot, leírhatatlan élményt jelentett. A hallgatóság nagyon pozitív visszajelzései alapján éreztem, hogy az általunk megalkotott oktatási anyag megállja a helyét, ezért gőzerővel vetettük bele magunkat a fejlesztésbe és az oktatásokba.
– Mivel foglalkozik emellett?
– Nagy István kollégámmal közösen 2003 óta vezetjük a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat pápai számítógépes klubját. Negyedig éve tagja vagyok a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalnak.
– Helyileg hova kötődik, hol dolgozik leginkább?
– Pápai lakos vagyok, itt is dolgozom.
– Mit ad Önnek ez a szervezet és munka?
– Nagyon sok örömöt, ismeretséget, lehetőségeket. A munkám során nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, számos helyre eljutottam, belföldön és külföldön. A legjelentősebb mégis az a szeretet és bizalom, amit a gyerekektől kaptam (nem félreérteni!).
– Az előadásai, foglalkozásai során milyen tapasztalatai vannak az a gyerekek internethasználati szokásairól, életkortól függően?
– Úgy tapasztaltam, hogy nagy átlagban az életkornak megfelelően használják, ismerik az internetet. Természetesen kivételek vannak, mind pozitív, mind negatív irányba. Fontos befolyásolási tényező tud lenni a közösség, az aktuális trend, valamint a szülői minta. Azonban a FOMO- (fear of missing out) hatás már érezhető a tinédzser korban, képtelenek elszakadni akár egy órára is az internettől.
– Hogyan látja a pedagógusok, szülők internethasználati szokásait, mennyire értik meg a gyerekeket?
– A pedagógusok és szülők internethasználati szokásai teljes mértékben különböznek a gyerekekéitől. Ez érthető, hiszen generációs szakadék van köztük. Az oktatások során sokszor elcsodálkoztam azon, hogy a szülők mennyire nem ismerik a világhálót és annak veszélyeit, hogy teljesen megbíznak benne, akár egy bébiszitterben. A pedagógusok próbálkoznak felzárkózni, hogy megértsék és segítsék a gyerekeket a virtuális világban.
– Milyen témákról beszél legszívesebben a SIP-órákon és milyen módon adja át a tudását? Játékosítást, szerepjátékot, kvízeket, beszélgetést kezdeményez-e, vagy más módszerrel éri el az eredményeket?
– Bármelyik témáról szívesen beszélek, legyen az az informatikai higiénia, vagy a sexting. Az előadásaimat mindig úgy állítom össze, hogy az adott hely igényeit veszem figyelembe, például milyen téma érdekli a gyerekeket a legjobban, vagy történt-e valamilyen incidens a közösségben, amelyről beszélni kell. Az előadásokat mindig próbálom interaktívvá tenni, beszélgetni, kicsit lazán megfogni egy-egy témát.
– Szokott-e órákat tartani tanároknak, szülőknek is, és ha igen, milyenek a tapasztalataid mi érdekli őket, miket kérdeznek?
– Természetesen igen. Pedagógusok részéről mindig van igény oktatásokra. A szülők már más helyzet. Valamiért tartózkodnak az előadásoktól, a legtöbb esetben pont annak a gyereknek a szülője nem vesz részt a szervezett előadáson, akivel problémák vannak. A legfontosabb kérdés mindig az, hogyan tudná felügyelni vagy korlátozni a gyerek internethasználatát.
– Mvel foglalkozik egyébként, amikor nem a SIP oktatója?Hogyan kapcsolódik ez (ha kapcsolódik) a SIP-oktatói munkájához? Hol lehet elérni ezeket a munkáit?
– Főállásban fejlesztőként dolgozom. A kapcsolódási pont az a több mint 20 év tapasztalat, amelyet az informatikában eltöltöttem.
– Szokott előadni konferenciákon is, érdekes témákból, felkészülten,rutinosan beszél ilyenkor az internetbiztonságról. Milyen módon képzi magát a tudatos internethasználat témájában?
– Számos konferencián vettem részt idehaza és külföldön. Legtöbbször a konferencia témája adja az előadásom irányvonalát. A felkérés után kitalálom a témát, amiről beszélni szeretnék, majd alapos kutatásba kezdek, hogy minél több és hasznosabb információt tudjak összegyűjteni.
– Történt már Önnel internetbiztonsági incidens, és ha igen, hogy élte meg?
– Velem még nem történt.
– Van-e kedvenc könyve, szakkönyv v. szépirodalom amit itt ajánlana?
Igen van: Bruce Schneier, „Schneier a biztonságról”.
– Miben szeretne leginkább fejlődni?
– Jó kérdés. Igazából megfelelő válasz nincs rá, hiszen amióta elindult a program, és oktatásokat tartok, folyamatos fejlődésen mentem és megyek keresztül. Ez igaz az előadás módjára, az ismeretekre, valamint a szociális és empatikus érzésekre. Úgy gondolom, hogy még mindig van hova és miben fejlődni.
– Hogyan képzeli az internet és ezáltal a társadalmunk jövőjét?
– Sajnos, nem vagyok derűlátó ebben a témában. Az internet társadalomra gyakorolt hatása jól észrevehető, számokban mérhető. A társadalmi interakciók megváltoztak, újak alakultak ki, melyek szorosan kötődnek mindennapjainkhoz. Előre jelezhető, hogy a folyamatosan fejlődő internet újabb és újabb szolgáltatásai még nagyobb hatással lesznek az amúgy is befolyásolt társadalomra, melynek folyamatos kihívásokkal kell majd szembenéznie. Vagyis teljesen el fogunk butulni, és kivész belőlünk minden személyes interakció, ha továbbra is ilyen mértékben hagyatkozunk az internetre.
(Az interjút Fülöp Hajnalka készítette.)
